Halaadaskor atmentunk Philadelphiaba es Washingtonba a bostoniakkal (4 magyar, 3portugal, 1 nemet, 1 osztrak), mi NY-bol a Zsofival es taliztunk Akossal Washingtonban. Olyan volt, mint egy erasmusos kirandulas..:) Aztan a Capitoliumban ram koszont egy kozgazos evfolyamtarsam, a Zsolya…nem hittem a szememnek :) O Vional lakott elottem, innen ismerem. Mint kiderult, o is itt van NY-ban, minimum egy evet. Azota mar tobbszor taliztunk itt. Kicsi…nagyon kicsi a vilag. Aztan hamarosan csatlakozik hozzank itt NY-ban meg 2 HAESF-es, de sajnos 2 el is megy.. Amugy a Corvinusrol tobbsegban vagyunk – most a 6 fos magyar csapatbol 4en kozgazosok vagyunk, es januarban jon a Szabi, aki szinten az..Washingtonban meg ott az Akos..:)
Sokaktol hallottam, hogy vannak ismeroseik, akik mar evek ota itt elnek es nem tudtak amerikaival igazan szoros baratsagot kotni. Most, h itt vagyok mar egy ideje, ertem, hogy miert. A cegnel semi sem valtozott..itt kb senki senkivel nem haverkodik. Akihez egy kicsit kozelebb kerultem – ez kb azt kjelenti, hogy egymashoz szolunk, penteken elmegy, mert lejar a 3 honapja. Jo, ez egy kicsit tulzas, de ha a magyar viszonyokhoz hasonlitom, nem az... Egyebkent eleg nagy a rotacio..2honap alatt a 20fos CSR csoportba 2en jottunk, 4en elmennek, es most varnak 3 embert..
Vissza a temahoz..az amerikaiak nem vmi befogadoak..olyanok, mint az egyik lakotarsam, akinek a nevet 1 honap utan meg kellett neznem a neki jott levelen, mert mar elfelejtettem... :) Marci is probalt vele kontaktolni, mikor kidugta az orrat a szobajabol, de total kiakadt, h mennyire antiszocialis. Amugy nagy szaja van, egesz nap a telefonon log...ahelyett, h talalkozna szemelyesen a barataival. Ez az elektronikus kommunikacio itt az irodaban is jellemzo. Akik mogottem ulnek 1.5 meterrel, e-mailben kerdezik meg, h van-e 5 percem, vagy teszik fel a kerdesuket..es van, hogy chattalesbe megy at...:)
Szoval nem remenykedem, h sok amerikai kapcsolatom lesz az 1 ev utan...:)
A magyarok viszont fantasztikusak. Mivel kisebbsegben vannak, jobban osszetartanak es kozvetlenebbek. Most voltunk a Marko Ivanrol keszulo dokumentum film vetitesen. Feri, aki rendezo gyakornok a HAESF-fel, hivott meg minket a private vetitesre. FANTASZTIKUS volt!!!!
Egy open bar, all-you-can-eat ceges, feluletes karacsonyi mulatsagrol rohantam at az eloadasra, es egy teljesen mas vilagba csoppentem. Rengeteg magyar szot hallottam magam korul, es egybol kenyelmesebben ereztem magam. A film meg nincs kesz, de a rendezono (Mathe Dorottya) be akarta mutatni a kozonsegnek, hogy visszajelzest kapjon rola es penzt gyujtson, h tudja folytatni. A vetites utani beszelgetest a rendezovel es magaval Marko Ivannal Bombera Kriszta vezette. Ez a ferfi fantasztikus! Hihetetlen sztorikat meselt elkepeszto stilusban. Irasba kellett volna foglalni minden szavat..nem semmi... az sem, ami mogott all...es az sem, h milyen jo kepu volt fiatalon..:)Ezutan a tobbiek Vele!!! es a Bombera Krisztaval elmentek iszogatni. En annyira faradt voltam, h hazamentem...amit mar nagyon-nagyon banok... Ez nem tortenhetett volna meg otthon. Ezert mondom, hogy mennyire mas magyarnak lenni egy kis magyar kozossegben, mint egy orszagnyiban..
1 megjegyzés:
Hahó! Itt Long Island beszél. :)) Szia! Máki blogjáról kavarodtam Hozzád. Kicsit késtem, mert már egy ideje itt vagy. Én Kata vagyok, Tinkmara, írói álnéven. :) Örülök, hogy rádtaláltam. Ha nem bánod, ki is linkellek. Már jó sok amerikai magyart találtam. Én itt élek már egy ideje. Magam is azt tapasztalom, hogy magyarnak lenni itt más. Máshogy élem meg én is, mint otthon.
Ha van kedved, látogass el a blogomra.
http://tinkmara.freeblog.hu/
Várlak nagy-nagy szeretettel. és is jövök Hozzád. Legyen nagyon szép hétvégéd.
Megjegyzés küldése